Jegyzetek
[1] A „száz nap reformja“ egy reformfolyamat volt és 103 napból állt, 1898. június 11-től szeptember 21-ig tartott. Guangxu, Qing dinasztia császára (1875-1908), számos reformot hozott, messze ható társadalmi és intézményes változásokkal. Az uralkodó konzervatív elit nagyon erős volt. Az ultrakonzervatívak támogatásával és a politikai opportunista Yuan Shikai hallgatólagos támogatásával, a császár özvegye Cixi 1898. szeptember 21-én államcsínyt szervezett és ezáltal visszavonulásra kényszerítette a fiatal, újító és elszánt Guangxu-t. Cixi átvette a kormányzást uralkodónőként. A „száz nap reformja“ az új rendelet visszavonásával fejeződött be és hat támogatójának a kivégzésével.
[2] A Xinhai forradalom (ugyancsak mint a Hsinhai forradalom), a kínai Xinhai év után (1911), a Kínában akkor uralkodó Qing dinasztia összeomlását és a Kínai Köztársaság megalakulását jelentete (1911. október 10-től 1912. február 12-ig).
[3] A május 4-i mozgalom, mely 1919. május 4-én kezdődött, az első tömegmozgalom volt Kína modern történelmében. Akkor 3000 egyetemista tüntetett a pekingi császári palota bejárata előtt. Ez a tüntetés egy felvilágosító és nemzeti mozgalmat indított el, mely uralkodó eleme már nem az imperialisztikus veszély elleni harcot jelentette, hanem a császári birodalom ideológiai bázisa elleni harcot, a konfuciánizmus elleni harcot.
[4] Forrás: eserver.org/marx/1848-communist.manifestocm4.txt
[5] Mao Ce-tung levele feleségéhez Jiang Qinghez (1966).
[6] Információ: www.debates.org/pages/trans2004a.html.
[7] Tao Te King, 25. fejezet
[8] kinaiul: Futi = birtokbavevő szellem, megszállottság
[9] Forrás: eserver.org/marx/1848-communist.manifestato/cm1.txt
